HATÁRVITA

A Bákó megyével való határvita két részre osztható:

1. Ami Hargita megye 1968-ban meghatározott területén van, az a Csíkszentmárton községhez tartozó Úzvölgye településsel kapcsolatos.
2. Ami Bákó megye területén van, a csíki egyházaktól, falvaktól, annak lakóitól, közbirtokosságoktól államosított, elvett területek, beleértve a Csíki Magánjavak részét is, 1948 és 1968 között és az 1968-as megyésítéskor Gyimespalánka (Palanca), Ágas (Agăş), Aszó (Asău), Dormánfalva (Dărmăneşti) helység adminisztrációjába került, azaz Bákó megyében maradt.

Az érintett községek polgármesterei és jegyzői közösen írták alá igényüket a Bákó megye közigazgatási területén található összes visszakövetelt területre. A közös álláspontot jól ábrázolja az a térkép, amelyet aláírtak a községek polgármesterei és jegyzői. Kattints a térképre!

Változás nem történt az utolsó egyeztetésen sem, amit a Hargita megyei és a Bákó megyei prefektúra kezdeményezett, és Gyimesközéplokon 2012. október 10-én tartottak meg. Hargita megyéből részt vettek a szépvízi, csíkpálfalvi, csíkszentmártoni, csíkszentgyörgyi polgármesterek és jegyzők. Hargita Megye Tanácsát Birtalan József alelnök is képviselte, aki segített a tanácskozás levezetésében. A jegyzőkönyv itt tekinthető meg.

A határ- és táborvita előzményeiként elmondható, hogy az 1968/2-es számú, Románia területi felosztásáról szóló törvény értelmében Úzvölgye Hargita megyéhez, Csíkszentmárton községhez tartozik. Ugyanakkor létezik 1969-ből egy, a telekkönyvi hivatal által elkészített dokumentáció, amely megállapítja a határvonalat Hargita és Bákó megye között, és azt úgy jelölik meg, hogy egyezik az 1968/2-es törvény előírásaival, Úzvölgye pedig Csíkszentmárton községhez tartozik.

Bákó megye képviselői arra hivatkoznak, hogy létezett az 1996 és 2001 közti időszakban két egyezség a két megye prefektusa-alprefektusa között, amelynek értelmében az úzvölgyi terület Bákó megyéhez tartozik. Jogászokkal megvizsgáltatva mindkét jegyzéket arra a következtetésre jutottunk, hogy azoknak semmilyen jogi hatályuk nincs. Az egyik 1998-ból származik, a másik pedig 2001-ből, amelyeket a két megye kataszteri hivatalának vezetői írtak alá, de az semmilyen módon nem tekinthető törvényes dokumentumnak, hisz mindkét egyeztetés Hargita Megye Tanácsa, valamint Csíkszentmárton község megkérdezése nélkül, egyoldalúan és a törvényi rendelkezések betartása nélkül született meg, vitatott módon és vitatott céllal. Ezért egyik jegyzőkönyv sem teljesíti a törvényi feltételeket, és szükség van az ügy jogszerű rendezésére.