Brüsszeli felszólalások

Úzvölgye 2019-ben sajnos úgy vonult be a köztudatba, mint az erőszakos térfoglalás szimbóluma.

Erős szimbólikus jelentősége van az úzvölgyi temető ügyének és a jelenség ugyanakkor lerombolja azokat az illúziókat, amelyeket az európai uniós csatlakozáshoz és a 21. századhoz fűztünk és sokaktól elveszi a jogállamba vetett hitet.

2019-ben az Európai Régiók Bizottsága plenáris ülésének egyik napirendi pontja keretében ismertettük az úzvölgyi temető ügyét. Ugyanakkor az alábbiakban ismertetjük a FUEN álláspontját is a történtekkel kapcsolatban.

Borboly Csaba brüsszeli felszólalása: Plenáris ülés, Brüsszel, 2019 Június 26-27, Vita az EU helyi vonatkozású ügyeiről

„Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Kollégák!

• Románia modellértékű államnak hirdeti magát a kisebbségvédelem terén.
• Vannak ugyan nemzetközi standardoknak megfelelő törvények a kisebbségi jogok biztosítására, ugyanakkor probléma észlelhető a törvények hatóságok általi értelmezésében.
• Példa erre a polgármesterek megbüntetése magyar feliratokért vagy közösségi, regionális zászló használatáért.
• A legutóbbi jogsérelem pedig az úzvölgyi (Valea Uzului) katonatemető meggyalázása.
• Az első világháborúban elesett, zömében az osztrák–magyar hadsereg katonáinak létesített temető a Keleti-Kárpátokban, Erdély és Moldva határán fekszik.
• Az illető terület az erdélyi Csíkszentmárton/Sânmartin község és a moldvai Dormánfalva/Dărmănești város közötti vita tárgya.
• A temető gondozója évtizedek óta az erdélyi Csíkszentmárton község önkormányzata.
• A moldvai Dormánfalva tanácsa idén önkényesen, törvénytelenül betonkereszteket és emlékművet állított román hősöknek idén tavasszal a temetőben olyan helyen, ahol nincsenek is sírok, illetve részben magyar honvédek sírjaira építettek.
• A törvénytelenséget a román állam több intézménye is megállapította.
• Június 6-án a temetőnél a magyar etnikumú román állampolgárok élőlánccal tiltakoztak az ellen, hogy a törvénytelenül állított kereszteket és emlékművet felavassák, az avatásra érkező román etnikumúak részéről viszont agresszió érte őket.
• A román hatóságok eddig csak a békésen tüntető magyar etnikumúakat bírságolták meg.
• A sokkoló események, illetve e kettős mérce ismételten rámutatnak arra, hogy Romániában, egy európai uniós és NATO-tag államban milyen törékeny lehet az etnikai béke.
• Ezért fontos az európai őshonos etnikai kisebbségekre irányuló nagyobb nemzetközi figyelem, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.
• Hangsúlyozni szeretném, hogy a romániai magyarság mindig békésen, törvényes eszközökkel harcolt jogaiért, és ezt teszi ezentúl is.
• Felhívom a figyelmet arra, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete az elmúlt évtizedekben a romániai stabilitás megőrzésének egyik fő aktora volt, jelentős szerepe volt Románia NATO- és EU-csatlakozásában.
• A romániai magyar ajkú közösség a szülőföldjén, magyar identitását megőrizve szeretne élni, ehhez pedig fontos, hogy a román állam intézményes eszközöket biztosítson, valamint olyan egyértelmű törvényekkel garantálja jogainkat, amelyeket a hatóságok nem értelmezhetnek kényükre-kedvükre, és amelyek megelőzhetik a fent említett sérelmeket.

Köszönöm, hogy meghallgattak.”

Brüsszeli politikusok állásfoglalásai

Vincze Lóránt, EP képviselő

Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére, miután az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni. Októberben Románia felszólítást is kapott az Európai Bizottságtól a gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására.

A keddi közlemény szerint Vincze Loránt meggyőződése, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli testület mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták a Bizottság figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.

”Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az Európai Bizottság semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A Bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás. Ráadásul ez tettekben is megmutatkozik, hiszen a Bizottság október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólító levelet küldött Romániának a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog nem megfelelő átültetéséről” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az RMDSZ mostani tájékoztatása szerint Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, hogy a Bizottság október végén felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.

”Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá a Bizottság felszólító levele. Mostani, képviselőknek írt válaszában a brüsszeli testület leszögezi, a 2020 szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, függetlenül attól, hogy azok fajon, valláson, társadalmi nemen vagy szexualitáson alapulnak-e. Arra is emlékeztet, hogy az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásán és megerősítésén túl a cselekvési terv párbeszédet irányoz elő az érdekelt felekkel, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel.

Mint az RMDSZ közleménye is emlékeztet, a 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelynek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „ki a magyarokkal az országból”, az ügyész megalapozatlannak ítélte a keresetet. Megállapította, a nyilatkozatok nem egy egész közösséget céloztak meg, és nem egy meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak, ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.

(Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/)

FUEN

A FUEN elítéli az Úz-völgyi magyar katonai temetőben történt vandalizmust és provokációt Romániában

2019. június 6-án románok százai törtek be magyar háborús hősök temetőjébe az Úz-völgyben, hogy koszorúkat helyezzenek az I. világháborús magyar-osztrák katonai temetőben állítólag lefektetett román háborús hősök illegális kőkeresztjeire. Az erőszakos tömeg áttörte a rendőrkordont és az élő láncot, amelyet a magyar közösségnek a temetőt védelmező tagjainak békés összejövetele alakított ki. Letépték a kaput és betörtek a temetőbe, hogy megemlékezzenek, miközben több magyar sírt is megrongáltak, provokatív énekeket énekeltek és köveket dobáltak a jelenlevő magyarokra.

Az Úz-völgyi temetőt, ahol az első és második világháborús csaták hősei nyugszanak, 1917-ben alapították az osztrákok és a magyarok és a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozik. 2019 áprilisában Bákó megyei Dormánfalva tanácsa illegálisan épített betonkereszteket és román háborús hősök számára emlékművet a temetőben.

Annak ellenére, hogy minden illetékes román hatóság jogellenesnek nyilvánította Dormánfalva tanácsának intézkedéseit, és annak ellenére, hogy a temetőt jogszerűen lezárták, a falutanács bejelentette, hogy június 6-án felavatják a román háborús emlékművet. A magyarok a temetőben gyűltek össze, egymás kezét fogva és imádkozva, hogy a román tömeg ne jusson be a temetőbe, miközben a csendőrséget is kihívták. Ezek egyike sem tudta megállítani a betörést.

FUEN határozottan elítéli a tömeg erőszakát, amelyet etnikai konfliktusok kiváltására irányuló kísérletnek tekint egy olyan régióban, amely már a rendszerváltást követően etnikumok közötti erőszakot tapasztalt, és úgy véli, hogy ez az incidens veszélyezteti a romániai etnikumok közötti kapcsolatokat és geopolitikai stabilitást. El kell kerülni a jelenlegi helyzet eszkalálódását.

FUEN ezt az esetet a kisebbségi jogok megsértésének tekinti, és sürgeti a román kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a kulturális örökség és a kisebbségek szimbólumainak védelme érdekében, és találjon kielégítő megoldást a jelenlegi konfliktusra.

A FUEN felszólítja továbbá az ENSZ-t, az EBESZ-t, az Európa Tanácsot és az Európai Uniót, hogy lépjenek fel a demokrácia, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett.

(Forrás: https://fuen.org/hu/)