Székelykapu – ”Vándor, emlékezz! Azt tettük, amit megkövetelt a haza.”
2003-ban kezdte el faragni a székelykaput Vass József ácsmester és több mint 1000 munkaóra után 2004-ben állították fel.
A második világháborúban elesett magyar katonák emlékének adóztak augusztus 26-án, az Úz-völgyi emlékkertben. A hagyományos rendezvényen több háromszéki és hargitai zarándok, még élő székely hatarőr vet részt, hogy közösen fejet hajtsanak a világháborús hősök emlékműve előtt. A találkozó hármas ünnep színhelye is volt: tíz éve állították fel a hősi halottak temetőjében a magyar honvédek emlékművét, harmincadik éve emlékeznek szervezetten elesett bajtársaikra a székely veteránok, és hatvan évvel ezelőtt, 1944 késő nyarán törtek be az Úz-völgyébe a szovjet hadsereg alakulatai. Az ünnepség keretében leleplezték a gelencei Kelemen Dénes fafaragó által készített kopjafát, megszentelték a csíkszentmártoni egyházkerület által adományozott keresztfát, majd felavatták az emlékkert bejáratánál felállított székelykaput is, melyet Vass József ácsmester készített.
“Ők hallgatnak, hallgatni illik katonasírnak,
halott katonának,
kit még siratnak, talán visszasírnak,
de visszahozni már nem és nem lehet,
ha szikrát is vet az emlékezet.
Ha sírjaik fölött most mégis muszáj újra szólni,
antik szavakkal illik háláink leróni:
Dulce et decorum est Pro Patria mori.”
(Magyari Lajos: Úzvölgyi rekviem)
A székelykapu érdekessége, hogy a felső heveder, ami nagyon értékes, süllyesztve van, ezért ellenállt a betöréseknek. Ez az alkotás minőségi fából készült, ami 200 évig is eltarthat. A zárat egy fa kulcs zárja.
A Csíkszentmártoni székhelyű ,,Tenni Közösen Próbálunk’’ Szentmártoni Ifjúsági Társulat 2000 szeptemberében alakúlt civilszervezet.
A szervezet tevékenységét, amint azt az eddigi programjai és elért eredményei is bizonyítják, olyan induláskor kitűzött célok vezérlik mint: ifjuságnevelés, az ifjúság közéleti szerepvállalásának ösztönzése, kulturális, sport és szabadidős tevékenységeinek szervezése, az egyházak támogatása, az épített és természeti értékek védelme, a történelmi valóság megismertetése, történelmi értékeink feltárása és megőrzése, az ifjúság közösségi életben való aktív szerepvállalása, itthonmaradása.
Tevékenységeink célcsoportjai, a lakosság minden rétegében megtalálhatóak.
A kisgyerektől az idős emberig, az egyedűlállótól a nagycsaládosig, az egyszerű embertől a miniszterig, a szegénytől a gazdagig, mindenki megtalálható a rendezvényeinken.
A programok megvalósítása érdekében önkéntes, csapatmunka folyik, melyben nagy örömünkre nagyon sok jóhiszemű falustársunk kapcsolódik be.
Annak ellenére, hogy a lakosság döntő többsége anyagi nehézségekkel küzd, az elmúlt évek során önzetlen támogatásával, egyre több tervünk kivételezését, álmunk valóra vállását tette lehetővé.
Elég, ha az úzvölgyi haditemető bejáratánál álló gyönyörű székelykapura gondolunk, de említhetnék a Március 15., a Szent István napi, a Június 4-i megemlékezéseket, a hagyományos, határokon átívelő, Székely Határőrök Nyomdokain Üzvölgyi Nemzetközi Ifjúsági Tábort, vagy akár olyan megvalósításokat mint az Ifjúsági Szemle beindítása.
Az I. világháborúban elesett, az Úz-völgyi sírkertben eltemetett hősök előtt tiszteleg Csíkszentmárton önkormányzata azáltal, hogy gránittáblákra vésette 845 ott nyugvó nevét. A hadi temető kerítésére kihelyezett kilenc tábla ezrendenként tartalmazza a hazafiak névsorát.
A temetőkarbantartást Csíkszentmárton önkormányzata és a közbirtokosság végzik.
Az emlékműavatás és az egyre népesebb zarándokcsoportok ellenére a ma látható fakeresztek mindössze néhány évvel ezelőtt lettek felállítva. Vásárhelyi Gábor József, az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület elnöke 2008-ban járt először az úz-völgyi temetőben. Ezt követően kezdte el az általa vezetett egyesület a temető karbantartását. Kitakarították az első világháborús sírokat, visszaállították a meglévő kereszteket, és 2014-ig 600 darab új fakereszt elkészítésére gyűjtöttek pénzt adományokból, támogatásokból.