2019 áprilisában a szomszédos megye Dormánfalva településének polgármestere a magyar katonák sírjain román parcellákat hozott létre, melyekben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, valamint egy kelta keresztes emlékművet. Annak ellenére emeltették az ötvenegy betonkeresztet, hogy a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok alapján a temetőben egy, maximum két román katona van eltemetve. A betonkeresztek felavatását május 17-re hirdette meg Constantin Toma dormánfalvi polgármester. A polgármester május 10-én pénteken bejelentette, hogy június 6-ra halasztják el a román emlékmű felavatását.

2019 tavaszán engedély nélküli betonkereszteket állítottak a katonai temetőbe, amely politikai és diplomáciai konfliktusokhoz vezetett. Az események június 6-án, a Román Hősök Emléknapján csúcsosodtak ki, amikor távoli településekről összeverbuvált provokátorok kisebb incidenseket követően a román szalagokkal díszített betonkereszteket felavatták.

Több médium is felhívta a figyelmet az ügy belpolitikai jellegére. Az egyik értelmezés szerint az úzvölgyi konfliktus eszkalálódása mögött is a PSD áll, érdeke ugyanis új ellenségképet mutatni az európai parlamenti választási fiaskó után elbizonytalanodott híveinek. A másik értelmezés viszont arról szól: inkább az ellenzékhez köthető titkosszolgálati struktúrák érdeke volt végképp elmérgesíteni a viszonyt a két párt között, illetve a „korrupt” PSD mellé a „magyar nacionalista” RMDSZ-t is ellenségnek állítani a román közvélemény számára.

Az Úzvölgyi események néven elhíresült eseménysor kiindulási pontja jóval korábbra tehető. Egyes rendezvényeken már 2018-ban nyílvánosan elhangoztt az ötlet a katonai temető átalakítására. A 2019-es év folyamán számos közigazgatási határozat, politikai konfliktus és bírósági ügy tárgyát képezte a haditemető ügye, ugyanakkor elkezdődtek a tárgyalások a román illetve magyar minisztériumtól delegált szakértők között.

Az úzvölgyi haditemetőben törvénytelenül felállított betonkeresztek és emlékmű eltávolítása az erre vonatkozó jogerős bírósági ítélet ellenére nem ígérkezik formaságnak, miután a Nemzet Útja nevű nacionalista szervezet ellenállást helyezett kilátásba. Csíkszentmárton saját hatáskörébe kérheti a végrehajtást, ugyanakkor az érdekelt felek bírósági végrehajtóhoz fordulhatnak, az pedig hatósági segítséget vehet igénybe, ha az ítélet végrehajtását akadályozzák. A csíkszentmártoniak számára kedvező jogerős bírósági végzés „kiharcolásának” érdemeihez kapcsolódó vitán túlmenően ennek végrehajtásához először a részletes indoklás kézbesítését kell megvárniuk a feleknek. [Forrás]

Csíkszentmárton mellett az építkezési engedély érvénytelenítéséért indított per másik kezdeményezője Bákó Megye Prefektusi Hivatala, ugyanakkor a csíki község mellett beavatkozott Hargita Megye Tanácsa is, míg a végrehajtásra kötelezett Dormánfalva egyedül áll velük szemben. Legalábbis jogi értelemben, ugyanis az úzvölgyi sírkert 2019 májusában történt erőszakos lerohanását, az emlékműszentelést és utána ugyanott számos megemlékező szertartást kezdeményező Nemzet Útja román nacionalista szervezet vezetője, Mihai Tîrnoveanu közösségi oldalán már jelezte: arra készülnek, hogy megakadályozzák a keresztek és az emlékmű eltávolítását.

Úzvölgye Hargita megye egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése. Bár közelebb fekszik a Bákó megyében található Dormánfalvához, közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, valamint itt található a Keleti-Kárpátok egyik átjárója, az Ojtozi- és a Gyimesi-szorosok között.  Mindkét világháborúban súlyos harcok folytak az Úz völgyében, a magyar hadsereg és az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereg között. Az első világháború alatt hoztak létre az itt harcoló osztrák-magyar csapatok egy haditemetőt, amely Hargita megye legfontosabb első világháborús emlékhelye, és ahol 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak. Minden év augusztus 26-án szoktak itt megemlékezni az egykori határvédőkről, a temető karbantartása pedig folyamatos, civil szervezetek és magánszemélyek gondoskodásának köszönhetően.

A hadisírokra vonatkozó, Románia és Magyarország között érvényben lévő államközi egyezményt felrúgva, 2019 tavasszal, minden előzetes egyeztetés nélkül a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) község önkormányzata a területet önkormányzati döntéssel saját adminisztratív területévé nyilvánította. Ezután következett az építkezés: emlékművet és katonai kereszteket állítottak a haditemetőben.

„Politikailag tűrhetetlen, közigazgatásilag törvénytelen, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre Úzvölgye katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától” – erről Kelemen Hunor levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig. Ezután az RMDSZ megvonta a kormánytól a támogatását, hiszen több ízben is az volt a kérése, hogy állítsák vissza a törvényes rendet, vitessék el a temetőből a magyar hősi halottak sírjára épített betonkereszteket, és vonják felelősségre mindazokat, akik a holtak emlékét meggyalázták. „A kormány részéről félmegoldásokat láttunk csupán, amit nem tartunk elegendőnek. Ezért hoztuk azt a döntést, hogy a kormányt és a kormánykoalíció egyetlen kezdeményezését sem támogatjuk, mert nem tettek semmilyen lépést annak érdekében, hogy visszaállítsák az eredeti állapotokat az úzvölgyi katonatemetőben, és eljárást sem indítottak a dormánfalvi polgármester és mindazok ellen, akik feszültségeket keltettek.”

Az emlékműveket végül mégis felavatták 2019 júniusban a Dormánfalviak, betörve a temetőbe, ahol imádkozó magyarok álltak sorfalat, holott a román kulturális és védelmi minisztériumok, valamint a Bákó megyei építési hatóság szerint az új keresztek törvénytelenül lettek felállítva. Ugyanakkor magyarországi politikusok vezető román tisztviselőkhöz – köztük Klaus Iohannis román elnökhöz – fordultak, arra kérve őket, hogy békésen oldják meg a kérdést. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is felhívta román társát, Teodor Meleșcanu-t, kérve a provokációk leállítását és a kérdés békés rendezését. Annak ellenére, hogy a rendőrség is jelen volt – legalább több tucat tiszt volt a helyszínen, akik próbálták nyugtatni a románokat – végül egy csoport áttört a rendőrségi kordonon és a kerítésen, majd kitörték a temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kövekkel dobálták és szidalmazták a magyarokat.

Ezután számtalan per és rendőrségi eljárás is indult, amelyek a katonatemető jogtalan elfoglalására, a törvénytelen emlékműállításra és a dormánfalvi polgármesteri hivatal akcióira vonatkoztak. Kis lépésekkel halad a magyar közösség afelé, hogy talán egyszer törvényes úton is kivívja az igazát.

Sajnos az Európai Unió nem foglalt állást az ügyben, bár többször jelezték az uniós intézmények felé a magyar közösség tagjainak bántalmazását, a jogtalan temetőgyalázást, ahogy legutóbb Iohannis román elnök gyűlöletbeszédét is. Úgy tűnik, az őshonos nemzeti kisebbségek ügye, a nemzeti kisebbségek tagjainak védelme nem élvez prioritást az Unióban.  Ezért is volt szükség a Minority Safepack nevű európai polgári kezdeményezésre, hogy rávegyék az európai döntéshozókat arra, hogy törvényes keretet biztosítsanak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Azt azonban mindenképpen fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok kiemelten foglalkozik az úzvölgyi temető ügyével, és negatív példaként említi a dormánfalvi polgármester temetőgyalázását, valamint a legionárius megnyilvánulásokat a temetőben. Romániában nem történt előrelépés a gyűlöletbeszéd visszaszorításában és az intolerancia leküzdésében, amely a többség és kisebbség, valamint a különböző felekezetek viszonyát illeti. Az RMDSZ tavaly több nemzetközi fórumon emelt szót a temetőgyalázásról, amelyről a szövetségi elnök személyesen tájékoztatta az amerikai külügyminisztérium egyik Romániába utazó képviselőjét is. Kelemen Hunor Matthew G. Boyse-nak, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma közép-európai és holokausztügyekért felelős helyettes államtitkárának bemutatta a június 6-i vandalizmusról készült fotókat és videófelvételeket, rámutatva, hogy egy rendkívül kényes helyzetben miként viselkedik a többség az ország területén élő számottevő nemzeti közösséggel. [Forrás]

A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától – számolt be a Székelyhon.

[Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület]

A portál tájékoztatása szerint a Kárpátok keleti oldalán levő önkormányzat május 17-én készül felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a magyar katonatemetőben. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben. A portál közlése szerint a katonatemető olyan területen fekszik, melyet mind a csíkszentmártoni, mind pedig a dormánfalvi önkormányzat magáénak tekint. A moldvai település önkormányzata márciusban hozott határozatot a terület átminősítéséről, és – amint közölte – a „nemzetközi katonatemető” román parcellájának a létesítéséhez a román Védelmi Minisztérium jóváhagyását is megszerezte. Csíkszentmárton önkormányzata a határozat visszavonására szólította fel Dormánfalvát, és pert helyezett kilátásba. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában önkényesnek, kegyeletsértőnek, és hatalomfitogtatónak tartotta a dormánfalviak temetőfoglalását. Elmondta: az úzvölgyi katonatemető az általa vezetett község leltárában szerepel, a település vagyonát pedig legutóbb 2010-ben erősítette meg a román kormány egy kormányhatározattal. Hozzátette: a temetőt az 1916-os román betörés, majd a románokat kiszorító csatákban elesett osztrák-magyar katonák számára létesítették 1917-ben. Hozzátette: az itt eltemetett katonák többsége a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott, és legtöbbjük magyar volt. A polgármester azt is hozzátette: a temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. Hozzátette: a felújítás még nem fejeződött be, további két sor fakereszt felállítását tervezték. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét a temető sétányára, másik részét a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították. Úgy vélte: Dormánfalva önkormányzata úgy járt el, mint a kakukk, mely más madár fészkébe tojja a tojását. Gergely András az úzvölgyi csatákban elesett román katonákra nézve is sértőnek találta, hogy nem ott létesítettek számukra emlékhelyet, ahol ténylegesen nyugszanak. „Ez lopás, kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Ha megkeresnek bennünket, hogy az itt elesett román katonáknak is emléket szeretnének állítani, lehetett volna találni valamilyen megoldást. Itt azonban nem az volt a lényeg, hogy méltó helyük legyen a román katonáknak, hanem az, hogy belerúgjanak a magyarokba, hogy meggyalázzanak egy számunkra szent kegyeleti helyet” – nyilatkozta a polgármester. A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úzvölgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. [Forrás: Székelyhon/MTI]