A tábor rövid története
1968-ban a Hargita Megyei Táborigazgatóság 10 évre átadta az Úz -völgyi tábort a Bákó Megyei Tanfelügyelőségnek, azzal az indokkal, hogy akkoriban Bákó megyében egyetlen tábor sem létezett! 1978-ban Kovács B. Mihály, Hargita Megye elsőtitkára utasítására Pál Imre, (akinek 2006. augusztus 8-ai kézzel írott nyilatkozata is bizonyíték a leírtak igazolására, ő 1966-1991 közötti időszakban a Hargita Megyei Táborigazgatóságot vezette) Csiszér Lajos tanfelügyelővel együtt megjelentek, hogy az egyezség alapján visszavegyék a tábort.
A bákói Tanfelügyelőségről nem jelent meg senki, így dolguk végezetlenül tértek haza Csíkszeredába. Hazatérve jelentették a helyzetet. Pál Imre szerint létezett írásbeli szerződés 1968-ban, amelyet 1978-ban, a tíz év lejárta után nem hosszabbítottak meg. Őket később szóban értesítették, hogy a két megye vezetői megegyeztek, hogy továbbra is a Bákó megyei tanfelügyelőség használja a tábort, mivel abban az időben Hargita megyében Homoródon 1400, Kirulyfürdõn 500 férőhelyes táborok működtek az 1948-1951 között államosított villákban ugyanakkor Bákó megye nem rendelkezett iskolai táborral.
Az 1989-es forradalom után Hargita Megye részérõl többször is kezdeményezte a Hargita Megyei Főtanfelügyelőség a tábor átvételét, de sajnos a bizonyító iratok ellenére mindig kudarcba fulladt a kezdeményezés.
Kronológia 1989 után
- 1990 – Hargita Megye polgármesteri hivatala hivatalos levéllel fordul az Oktatási Minisztériumhoz (3129/1990), amelyben kéri a tábor átvételét a Bákó megyei tanfelügyelőségtől. Ugyanakkor hivatalos levelet küld Bákó megyei polgármesteri hivatalhoz is, amelyben szintén kéri az úz völgyi tábor adminisztrálását.
- 1997 – Hargita megyei tanfelügyelőség (1457/1997) újabb kéréssel fordul az Oktatási Minisztériumhoz, kérve az Úz völgyi tábor adminisztrálását, okként megemlítve, hogy a tábor Hargita Megye területén fekszik
- 1998 – Hargita megyei tanfelügyelőség újabb két kéréssel (24/1998, 145/1998) fordul a Nemzeti Oktatási Minisztériumhoz, csatolva a kérésükhöz a tulajdoni lapot is, az Úz völgyi tábort illetően.
- 2003 – Csíkszentmárton helyi önkormányzata visszaállítási rendelkezést (Dispoziția de restituire nr.197/2003) hoz, amelyben kimondja, hogy visszaszolgáltat a közbirtokosságnak 20 Ha földterületet az Úz völgyében.
- Szintén 2003-ban elkészül egy tehnikai feljegyzés, amelynek célja a visszaszolgáltatott földterületek nyilvántartásba vétele.
- 2004 – A csikcsekefalvi közbirtokosság megbízásából elkészül egy Ingatlan elhelyezkedési és behatárolási terv (142/14.01.2004)
- 2005 – Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság kéréssel fordul az Országos Ifjúsági Hatósághoz, amelyben kéri a tábor adminisztrálási jogát. Kérését azzal indokolja, hogy a csíki zónában nincsen táboroztatásra alkalmas helység, az Úz völgyi tábor (ami Hargita megyei részen van) kivételével, ahol a táborokat lehetne szervezni. Ugyanakkor megjegyzi, hogy 63 ifjúsági szervezet van az említett zónában.
- 2006 – az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke a 919/2006-os számú rendeletével 2006 február 28-án elrendelte az Úz-völgyi tábor ügykezelésének átadását a Bákó megyei ifjúsági igazgatóságtól, a Hargita megyei ifjúsági igazgatósághoz. Ezt a rendeletet a Bákó megyei ifjúsági igazgatóság megfellebezte a bákói táblabíróságon. A tábor illetékességét illetően azóta is folyik a vita Hargita és Bákó megyék között.
- 2012 – Hargita megye prefektusi hivatala átiratban (23819/04.12.2012) küld egy jegyzőkönyvet (Proces verbal de conciliere) Hargita megye tanácsának, amelyben a két megye közötti határvitát tárgyalják a jelen levő felek. A tábori illetékesség is része a határvitának.
- 2014 -Hargita megye tanácsa hivatalos kéréssel (10196/14.05.2014) fordul a Bákó megyei prefektusi hivatalhoz, amelyben kéri közreműködését Hargita megye tanácsa és Bákó megye tanácsa közötti kommunikációt segítve, hogy tárgyalhassanak a határvitás kérdések és a tábor adminisztrálási jogának témájában.
- Megjegyzés: 2003-ig használta Bákó megye a tábort, azóta nem működik, mivel a tábor adminisztrálási jogának a kérdése a határvita része, ezért a mai napig a határvitás per függvénye.