ÚZVÖLGYE
Az Úzvölgye nevű település Csíkszentmárton szerves része, az ott lakók mind egyházi, mind pedig közigazgatási szempontból Csíkszentmárton községhez tartoznak, és nem a Bákó megyei Dormánfalvához (Dărmănești), habár ezt igazolja az 1968-ban életbe lépett 2-es számú törvény is.
A település Csíkszentmárton községtől 34 km-re terül el. A tábor területe 27.700 négyzetméteren fekszik, és 9 épület tartozik hozzá, amelyeket 1942-ben a Magyar Honvédség építtetett, majd a háború után kerültek a román állam tulajdonába ezek az épületek. A területet ugyancsak a honvédség vásárolta meg.
Az épületek az 135/2001-es kormányhatározat 49-es mellékletének 11. pontjában Csíkszentmárton község közvagyonába is bekerültek, illetve az állami közvagyon nyilvántartásában is szerepelnek.
Mellékelten található az a kivonat, amely a helyi tanács 36/2023. számú, a temetők szervezési és működési szabályzatának jóváhagyásáról szóló határozat szerint alkalmazásra kerül a temető területén.
Emlékezzünk közösen hőseinkre!
2023-ban készült el a Magunkra maradtunk című kiadványunk, amely összefoglalja a 2019 és 2023 közötti időszak történéseit. Ez a kiadvány a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Úzvölgye és egyéb határvitáink című panelbeszélgetésére készült, amelyen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is részt vett.
Mintegy ennek folytatásaként készült el az Emlékezzünk közösen hőseinkre című összefoglaló, az augusztus 26-i megemlékezésre, amely a 2023-tól napjainkig tartó eseményeket foglalja össze, valamint azokat a büntetőügyi eljárásokat, amelyek azóta is zajlanak a háttérben, hol kisebb, hol nagyobb visszhanggal.
Magunkra maradtunk!
2019-2023
2019-től kezdődően Hargita Megye Tanácsa kiemelt figyelemmel követi az Úzvölgyi katonatemető ügyét! Nem csak távoli szemlélőként, hanem a törvény adta minden létező lehetőséget kihasználva nap mint nap próbál tenni azért, hogy a haditemető körül kialakult helyzet tisztázódjon.
Kettős mérce az emlékezetpolitikában és Úzvölgye újratöltve – ezzel a címmel került sor 2023-ban Tusványoson egy panelbeszélgetésre, amelyre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is meghívást kapott.
Erre az alkalomra készült el a Magunkra maradtunk című kiadvány, amely összefoglalja mindazt az erőfeszítést és munkát amit közintézményként, közszereplőként és magánemberként is tettünk azért, hogy a történelmi emlékezet egy olyan színhelyévé váljon az Úzvölgy-i katonatemető, amire igazán büszkék lehetünk.
HÍREK
A magyar királyi 10. (miskolci) honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. sorai fölé építették rá a betonkereszteket.
Az Úz-folyó völgye ősidők óta az Erdélyhez való kapcsolódás egyik módja. Ezt az utat, amelyet a béke idején kevésbé használtak, nagyon intenzíven használták a háborúk során. Az első világháború előtt az Úz-völgyében Erdélyt Moldovával összekötő út vezetett. Abban az időben, a császári hadsereg 1916 októberében készült katonai térképe szerint, a katonai temető közelében volt az Osztrák-Magyar Vámhivatal (Zollamt), keleten pedig néhány száz méterre a Román Vámhivatal (Vama Uzului).
Az I. regiment 10. honvéd magyar királyi hadsereg temetőjének III. és IV. sorai fölé betonkeresztek kerültek.
Az Uz völgyi katonai temetőben 1994-ben épült egy emlékmű a második világháborúban elesett magyar hősöknek, Sóvető-patak köveiből. Ezt az emlékművet minden év augusztus 26-án megemlékezéssel és látogatással tisztelik.
Hargita Megye Tanácsa az eseményekről tájékoztatta a német és az orosz nagykövetséget, kérte a Magyar Állami Levéltár és a Román Állami Levéltár segítségét adatgyűjtési céllal.
Erős szimbólikus jelentősége van az úzvölgyi temető ügyének és a jelenség ugyanakkor lerombolja azokat az illúziókat, amelyeket az európai uniós csatlakozáshoz és a 21. századhoz fűztünk és sokaktól elveszi a jogállamba vetett hitet.
Az önkormányzatok, a civil szféra, a politikai pártok és az egyház megalakították az Úz-völgye Kezdeményező Bizottságot, amely civil megmozdulásokat, a temető rendbetételére és megőrzésére szervezett akciókat, illetve közmunkára hívta szimpatizánsait.
2019. június 12-én az ONCE, a hadisírok és a háborús emlékművek gondozásáért felelős román hivatal közzétett egy rövid összefoglalót az úzvölgyi temető helyzetét illetően.
Az önkormányzatok, a civil szféra, a politikai pártok és az egyház megalakították az Úz-völgye Kezdeményező Bizottságot, amely civil megmozdulásokat, a temető rendbetételére és megőrzésére szervezett akciókat, illetve közmunkára hívta szimpatizánsait. 2019 május 8-án megalakult a kezdeményező bizottság az úzvölgyi rendkívüli helyzet ügyében.
2019-ben, az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet kapcsán, a magyar felek részéről, a szimpatizánsokból megalakult egy Requiem elnevezésű zárt csoport a közösségi médiában, amelynek az volt a célja, hogy a katonatemetőt visszaállítsák eredeti állapotába. A csoportban közéleti szereplők, de a civil szféra képviselői is tagjai voltak. A csoport a kérését hivatalos dokumentumokra és kutatásokra alapozta.
Az Úz völgyben súlyos harcok folytak mindkét világháborúban. Az I. világháborúban az oláhok támadását, majd kiverésüket, legyőzésüket követően, 1916 decemberében orosz csapatok szállták meg a környező hegyeket.
Az Úz-völgye a második világháború idején Magyarország határain belül helyezkedett el, és stratégiai jelentőséggel bírt a határvédelem szempontjából. A területen székely határőr-zászlóaljak és határvadász-zászlóaljak állomásoztak, akik védték a határt az ellenséges támadásoktól.
1968-ban a Hargita Megyei Táborigazgatóság 10 évre átadta az Úz -völgyi tábort a Bákó Megyei Tanfelügyelőségnek, azzal az indokkal, hogy akkoriban Bákó megyében egyetlen tábor sem létezett! 1978-ban Kovács B. Mihály, Hargita Megye elsőtitkára utasítására Pál Imre, (akinek 2006. augusztus 8-ai kézzel írott nyilatkozata is bizonyíték a leírtak igazolására, ő 1966-1991 közötti időszakban a Hargita Megyei Táborigazgatóságot vezette) Csiszér Lajos tanfelügyelővel együtt megjelentek, hogy az egyezség alapján visszavegyék a tábort.
A két település hasonló elnevezésű, az Úzvölgye és az Poiana Uzului . Földrajzilag szomszédosak egymással. Az Úzvölgye (románul Valea Uzului) település Székelyföldön, Hargita megyében található, Szentmárton község része.
- 2019. május 29.: Ideiglenesen, harminc napra lezárta a temetőt Csíkszentmárton község. Tanácshatározat
- 2019. június 2.: Látogatási program van az úzvölgyi haditemetőben, ugyanis a prefektus megtámadta Csíkszentmárton önkormányzatának határozatát a temető lezárására vonatkozóan, így az nem érvényes. Hargita Megye Tanácsa jogászainak és szakembereinek segítségével elkészült az a temetőlátogatási program, amelyet nincs joga megtámadni a prefektusnak vagy más hatóságnak. A Csíkszentmárton közterületén található temetőt, amit kormányhatározat is elfogad, minden héten vasárnap 16 és 17 óra között lehet látogatni, előzetes jelentkezés alapján.
- Táblabírósági végzés az úzvölgyi temetőkapu lezárásáról. A végzés ezen a linken olvasható.
VANDALIZMUS AZ ÚZVÖLGYI TEMETŐNÉL
A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító 2001/544-es törvény értelmében Hargita Megye Tanácsa, de Borboly Csaba megyeelnök is többször fordult az illetékes szervekhez, mint az Állami Levéltár, a Védelmi Minisztérium, az ONCE, Bákó megye prefektusi hivatala, a Csíkszeredai Ügyészség, Dormánfalva polgármesteri hivatala, főként a haditemetőre vonatkozóan.
2019-ben, az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet kapcsán, a magyar felek részéről, a szimpatizánsokból megalakult egy Requiem elnevezésű zárt csoport a közösségi médiában, amelynek az volt a célja, hogy a katonatemetőt visszaállítsák eredeti állapotába. A csoportban közéleti szereplők, de a civil szféra képviselői is tagjai voltak.
A BETONKERESZTEK NEM EMLÉKMŰVEK
- 379/2003. Sz. kiegészítve 2015 nov. 26-án törvény egyértelműen fogalmaz: bármiféle módosítás, amely a katonai sírokat, emlékműveket, a temető területét érinti, vagy annak megváltoztatását, sírok áthelyezése, átalakítása stb. kizárólag a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) engedélyével lehetséges. Be kell tartani a nemzetközi engedményeket, ha valami változást akarunk eszközölni, akkor diplomáciai szinten történik, felvenni a kapcsolatot az érintett országokkal! A Védelmi Minisztérium hatáskörében tartozó Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) engedélye nélkül semmit sem lehet módosítani az úzvölgyi temetőbe, így a felállított betonkeresztek, az emlékmű csupán illegálisan felállított ,,tárgyak”.
- Az I. világháború alatt Úz-völgye (647m) környékén a Söverjes (1358 m) – Névtelen-csúcs (1367 m) – Magyaros (1340 m) – Lápos (1188 m) hegyvonulatán, egy körülbelül 4 km hosszúságú állásrendszer megszerzésért folytak a legkeményebb harcok. A központi hatalmak csapatai Breit József tábornok vezetésével 1917. március 8-án indított támadással foglalták el az erősítéseket, aminek következtében összesen 45 fő esett el és 215 fő szenvedett sebesülést. Az ellenséges orosz csapatok részről 408 ember vesztette életét, és további 13 tiszt és 991 legénységi állományú katona esett fogságba. A hadikápolnát a harcokban résztvevő munkácsi 11. honvéd gyalogezred katonái az elesett bajtársak emlékére építették 1917-ben. A terveket Varga János utász tizedes készítette, és ő felügyelte a munkafolyamatokat is.
- Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Kőrösmezőn Magos (Munk) Dezső irányításával és Réti István érsekvadkerti építőmester vezetésével 1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin munkások a ruszin faluban és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot.
AZ ÚZVÖLGYI HADITEMETŐ CSÍKSZENTMÁRTONHOZ TARTOZIK!
- Válaszlevél a Honvédelmi Minisztériumnak, amely igazolja, hogy a haditemető környékét Csíkszentmárton község gondozza.
- Átirat Bákó Megye Prefektusi Hivatalának, hivatkozva arra, hogy a haditemető Csíkszentmárton község közvagyonába tartozik.
- Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatalának átirata a Bákói Törvényszékhez, hogy a haditemető Csíkszentmárton község vagyonába tartozik, és nincs semmi valós bizonyíték arra, hogy Dormánfalvához tartozna.
- 2012: Átirat Hargita megye prefektusához, hogy rendezni kell a határ kérdését
- 2021.05.26-án a bíróság elfogadta a felperes Csíkszentmárton község által a Dormánfalvi Helyi Tanáccsal szemben benyújtott kereseti kérelmet.
- 2003-ban kezdte el faragni a székelykaput Vass József ácsmester és több mint 1000 munkaóra után 2004-ben állították fel. A második világháborúban elesett magyar katonák emlékének adóztak augusztus 26-án, az Úz-völgyi emlékkertben. A hagyományos rendezvényen több háromszéki és hargitai zarándok, még élő székely hatarőr vet részt, hogy közösen fejet hajtsanak a világháborús hősök emlékműve előtt. A találkozó hármas ünnep színhelye is volt: tíz éve állították fel a hősi halottak temetőjében a magyar honvédek emlékművét, harmincadik éve emlékeznek szervezetten elesett bajtársaikra a székely veteránok, és hatvan évvel ezelőtt, 1944 késő nyarán törtek be az Úz-völgyébe a szovjet hadsereg alakulatai.
- 2019 áprilisában a szomszédos megye Dormánfalva településének polgármestere a magyar katonák sírjain román parcellákat hozott létre, melyekben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, valamint egy kelta keresztes emlékművet. Annak ellenére emeltették az ötvenegy betonkeresztet, hogy a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok alapján a temetőben egy, maximum két román katona van eltemetve. A betonkeresztek felavatását május 17-re hirdette meg Constantin Toma dormánfalvi polgármester. A polgármester május 10-én pénteken bejelentette, hogy június 6-ra halasztják el a román emlékmű felavatását.
AZ ÉPÍTKEZÉSI ENGEDÉLY NEM ÉRVÉNYES
- Az építkezési engedély nem érvényes (PDF).
- Kulturális Minisztérium közlése az engedélyekre vonatkozóan. Ezek hiányában lehetetlen műemlékként felavatni (JPG).
- A Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium közlése, miszerint az építkezési engedély nem tartja be az érvényes jogszabályi előrírásokat (PDF).
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hozta létre azzal a céllal, hogy megfigyelje, jelezze és megakadályozza a romániai magyar közösség hátrányos megkülönböztetését. [Forrás]
- Június 29.: Sajtócikk: Eltávolították az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőből.A sajtócikkek a következő linkeken olvashatóak. (Forrás hargitanepe.ro, maszol.ro, transtelex.ro)
- Február 16.: Sajtócikk: Az úzvölgyi katonatemetőben a Dormánfalva önkormányzata által felállított betonkereszteknek új helyet kell keresni anélkül, hogy az elkészült darabokat tönkretennék. A sajtócikk ezen a linken és itt olvasható. (Forrás maszol.ro, hunhir.info)
- Február 15.: Sajtócikk: Újabb csíkszentmártoni győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében: a Bákó Megyei Ítélőtábla jogerősen törölte Dormánfalva város sírkert fölötti tulajdonjogát. A sajtócikk ezen a linken olvasható.(Forrás: hargitanepe.ro)
